A Sarkadi Balázs professzor és kutatócsoportja eredményeire alapított Solvo élén közel két évtizede álló Duda Ernő egy igazi sorozatvállalkozó (serial entrepreneur), hozzájárult többek között a Copy General vagy az Antikvárium.hu sikeréhez is. Korábbi vállalkozásaitól látszólag messze esik a biotechnológia, de kutató szülők gyermekeként azért a kutatói munka perspektíváit jól ítélte meg a vezérigazgató, aki ma már a biotechnológia üzleti aspektusait is tanítja több magyarországi egyetemen. A Solvo pedig mára Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb nemzetközi biotechnológiai sikersztorija. Egy jól körülhatárolható, niche-szegmensben ugyan, de a világ vezető cégévé vált az 1999-ben alapított vállalkozás. A társaság tevékenységét nehéz is egy mondatban összefoglalni, de a dolog lényege, hogy eljárásuk az egyetlen új hatóanyagnál is 10-15 éves időtartamú és akár dollármilliárdokba is belekerülő gyógyszerkutatási folyamatot egyszerűsíti, illetve gyorsítja.

„Általános szabályként: egy globális gyógyszeripari nagyvállalat egy kutatási nap költségével kapcsolatban hozzávetőlegesen egymillió dollárral számol, í gy közel sem mindegy, mennyi idő, míg egy-egy új hatóanyag megkapja az összes szükséges engedélyt a forgalomba hozatalhoz” – árulja el Duda Ernő. A cég az úgynevezett transzporter (gyógyszerhatóanyagokat is szállító) fehérjék terén tudott újítást felmutatni úgy, hogy azokat a gyógyszerkutatásokban ma már sokkal nagyobb figyelem kíséri. E fehérjék ugyanis, mint a nevük is mutatja, a készítmények molekuláinak a szervezet megfelelő részéhez szükséges eljuttatásáért felelnek. A Solvo fő tevékenysége egy olyan rendszer alkalmazása, amely azt segíti, hogy egy vadonatúj hatóanyagról eldönthessék, „összeakad-e” más, már forgalomban lévő gyógyszerekkel. Például egy Alzheimer-kór elleni szernél nemcsak az a lényeg, hogy eljut-e az agyi területekre, hanem az is, hogy az alzheimeres betegek által a leggyakrabban szedett vérnyomáscsökkentők vagy cukorbetegséget kezelő készítmények együttes alkalmazása nem jár-e veszéllyel.

A több tízezer gyógyszer közti kölcsönhatás okát lehetetlenség mind megvizsgálni, de a Solvo olyan biológiai modelleket fejleszt, melyek révén ez még azelőtt kiderül, mielőtt egy hatóanyag további fejlesztésére, tesztelésére, a klinikai vizsgálatokra további súlyos dollárszázmilliókat költenének a nagyvállalatok.

Ennek megfelelően a cég megoldásával sejtszinten vizsgálhatók az orvosságok mellékhatásai és az azok közti kölcsönhatások, méghozzá drága, időigényes és sokszor embertelennek tűnő állatkísérletek nélkül. Piacelsőként a technológiai előnyükkel még a sokkal tőkeerősebb vállalatok sem tudnak versenyezni.

Az érték ráadásul nem is az egymilliárd forint feletti összeget képviselő eszközparkban, hanem a közel száz kutató tudásában, 18 évnyi tapasztalatában van – véli Duda Ernő. Szerinte ezt a hosszú időt a konkurensek pár kutatóval nem tudják érdemben behozni úgy, hogy azután a társaságok kellően nagy profitrátával működőképesek is legyenek. Ezt csak tovább erősíti, hogy a technológiai előnyük és piacvezetői helyzetük miatt a megbízások egy része érdemleges árverseny nélkül kerül hozzájuk.

Mintegy hatszáz ügyfelük mind külföldi (kb. negyven országból kerülnek ki), hiszen csak originális gyógyszerfejlesztők veszik igénybe a szolgáltatásaikat, amelyek jellemzően külföldön működnek: azaz az összes bevételük kintről származik, miközben főleg hazai költségszinttel tevékenykednek. Az erős pénzügyi mutatók miatt a tőkebevonás is elsősorban akkor lehet érdekes, ha meglévő akvizíciós célpontjaiknál „komolyra fordulnak” a tárgyalások.

Két laborjuk közül az egyik Szegeden működik, így az ottani egyetem számára fontos nemzetközi kapcsolatokat, az ott tanulóknak pedig jó lehetőségeket tudnak nyújtani, miközben az együttműködésből a cég is sokat profitál. Igaz, világszerte további félszáz felsőoktatási intézménnyel van kapcsolatuk. Saját kutatási területükről számos külföldi, többek között amerikai, japán, francia, német, olasz és holland kutatót csábítottak az országba, de öt-tíz éve kinti laborokban dolgozó.