Mi adja a kkv-stratégia jelentőségét?

Tavasszal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közös ország­járáson több mint ezer vállalkozót és szakmai szervezetet kérdez­tünk meg az előttük álló kihívásokról, ahogy a kulcsszereplőket (Pénzügyminisztérium, MNB, VOSZ, MGYOSZ, ÉVOSZ, OECD) is be­vontuk az egyeztetésbe. Ez alapján született az egyébként számos szempontból új szellemiségű gazdaságfejlesztési intézkedéscso­mag, amely átfogó, egységes keretrendszert teremt a kkv-k kor­mányzati támogatásához.

Mikor mondható, hogy sikeres a stratégia végrehajtása?

Egyaránt fontos egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítása és a sok ember megélhetését biztosító, stabil kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szere­pének megerősítése. Ez a mindennapokban akkor lesz igazán lát­ható, ha a magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is stabi­lan az EU növekedési átlaga felett marad.

A kkv-k miben várják leginkább a kormányzat támogatását?

Azt látjuk, hogy az egyik fő terület, hogy elbontsuk a kkv-k boldo­gulását gátló akadályokat (adó- és adminisztrációcsökkentés, a rendelkezésre álló munkaerő minőségének javítása), a másik, hogy aktívan is támogassuk a megerősödésüket (finanszírozás, tanács­adás, a visszavonuló cégvezetők utódlásának megkönnyítése stb.).

Számos teendő…

…és ezek csak együtt oldhatók meg. Azt szeretnénk elérni, hogy amikor a vállalkozások a problémáikkal az államhoz fordulnak, ké­zen fogjuk és végigvezessük őket egy olyan rendszeren, ahol min­den kérdésükre választ kapnak. Azaz ha egy cégnek van egy jó ötlete, az intézményrendszer képes legyen a megvalósításhoz szükséges tanácsadással közreműködni a szervezetfejlesztésben, majd testreszabott, kedvező kamatozású hitel- vagy éppen tőke­források ajánlásával támogatni a termékfejlesztést, végül pedig a piacra lépést és a nemzetközi versenybe való bekapcsolódást. Az intézményépítés mellett munkánk a saját „termékfejlesztésünk­re” irányul. Olyan programokat dolgozunk ki, amelyek hozzájárul­nak a hazai hozzáadott érték növeléséhez, a technológiaadaptációhoz, a termelékenység bővüléséhez, vagyis mindenhez, ami ahhoz kell, hogy a bér és a profit is magyar maradjon.

Szükség van tehát egy „kkv-ügynökségre”?

Azt hiszem, ez a siker érdekében elkerülhetetlen. Ahogy a KKM alatt működő HIPA nagy nemzetközi elismertségre tett szert, és gyors reagálású, vállalkozóbarát módon, komplex támogatási rendszerrel, mégis a magyar érdekeket szem előtt tartva jelentős szerepet játszik a külföldi tőke vonzásában, úgy a hazai kkv-knak is szükségük van egy hasonló szereplőre.

A konkrét programok közül melyeket említené?

A kkv-stratégia célkitűzéseivel összhangban, a 2019–2020-as évre összesen 167,5 milliárd forint – 90,84 milliárd vissza nem térítendő és 76,7 forint visszatérítendő – forrás áll rendelkezésre a kkv-k szá­mára. A költségvetési forrásból finanszírozott Beszállítófejlesztési Program és az Irinyi Támogatási Program 2019 mellett több uniós finanszírozású felhívást jelentettünk meg, amelyek speciális élet­helyzetben vagy egyedi piaci szegmensben működő cégeknek szólnak. Ha egyet kellene megemlítenem, akkor az a Magyar Multi Program, amely kifejezetten a nagy növekedésű cégeknek segít ta­nácsadással, illetve – a ráépülő program keretében – eszköztámo­gatással, hogy a leginkább ígéretes vállalataink magyar tulajdon­ban maradva képesek legyenek tovább növekedni, megjelenni a nemzetközi piacokon, végül pedig tőzsdére lépni.