Az utóbbi időszak tőkepiaci tendenciáit figyelve bátran kijelenthető, hogy az indexek szerepe még inkább felértékelődött a befektetések világában: nélkülözhetetlen alapját képezik az utóbbi években egyre inkább előretörő költséghatékony passzív befektetési stratégiáknak, de benchmark funkciójuk miatt nélkülözhetetlenek az aktív befektetési politikával rendelkező vagyonkezelők számára is.

A profi befektetők egyre inkább nem egy-egy országban, hanem térségekben gondolkodnak a befektetések kezelése során, így a regionális indexek relatív szerepe még jobban felerősödött. Ez a folyamat itthon is tetten érhető: a magyar alapkezelők körében a BÉT indexei közül a BUX mellett egyre nagyobb hangsúlyt képvisel a közép-kelet-európai térséget leképező CETOP index referenciaként való használata. Bár más index (pl. bécsi tőzsde által számolt CECE) is létezik a régiós részvénypiacok követésére, a magyar alapkezelők által használt első számú régiós értékmérő továbbra is egyértelműen a CETOP. A régiós tőkepiacok utóbbi években tapasztalt átrendeződése ugyanakkor olyan kihívást támasztott a CETOP-pal szemben, amire csak olyan átalakítással lehetett megfelelő választ adni, ami biztosítja, hogy az index újra a lehető legnagyobb mértékben reprezentálja a régiót:

• Közép-Kelet-Európában a korábban szinte láthatatlan román tőkepiac egyre nagyobb figyelmet követel az elmúlt évek dinamikus fejlődésének köszönhetően.
• Bár korábban is voltak törekvések arra vonatkozóan, hogy az index sem piaci, sem egyedi részvény szintjén ne legyen túl koncentrált, a CETOP-ot mégis túlságosan dominálta a lengyel piac, illetve néhány nagyobb részvény.

Milyen konkrét változások történtek a CETOP-ban?

Minden indexkosár összeállítása esetén fontos szempont, hogy egy részvény, és/vagy részvénycsoport (CETOP esetén ország) súlya, amit alapvetően az adott részvény közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációjának többiekhez viszonyított aránya határoz meg, ne legyen annyira magas, hogy az index a diverzifikáló szerepét ne tudja hatékonyan betölteni.

A szeptemberi átalakítás egyes elemei ezért az új (román) piac beemelése mellett elsősorban a nagy súlyú részvények és piacok - korábbinál nagyobb mértékű - visszaszorítását célozták meg:

• Részvényszám növelés maximum 25-re. Az utóbbi években a lengyel papírok a húsztagú indexkosár 45-50%-át tették ki. Súlyuk mérséklésére eddig egyedül a "7-es ország-korlát" alkalmazása adott lehetőséget, mely szerint egy országból (piacról) legfeljebb 7 részvény kerülhet az indexbe. A CETOP tagszámának emelésével egyszerre csökkent a koncentráltság ország és részvény szinten is, mivel a 7 darabos limitálás hatékonyabb nagyobb elemszám esetén.
• A nagy részvények súlyának csökkentése (degresszió). A domináns papírok súlyának bizonyos sávok feletti része meghatározott mértékben "levágásra kerül". A sávok lejjebb vitelével, valamint a visszavágás nagyságának növelésével az indexkosárban szereplő részvények súlyai egymáshoz közelebb kerültek.
• 40%-os ország-limit alkalmazása. Százalékos felső limitet szabva az egyes országok részvényei összsúlyának, jelentős mértékben újraszabható az index-összetétel, visszaszorítható (40%-ra) például a lengyel papírok hegemóniája.

Nem a kiegyensúlyozottság növelésének keretében, de a "kis súlyú" részvények problémája is a CETOP mostani átalakítással oldódott csak meg. Az alacsony likviditású, kisebb papírok portfólióba helyezése ugyanis jelentős fajlagos költséget jelent a portfoliókezelőknek, akik emiatt inkább e papírok portfólióból kihagyásával (és így az ún. tracking error növelésével) reagálnak. Az új szabályok tartalmazzák, hogy 0,5% súly alatti részvények ne kerülhessenek be az indexkosárba. Helyükre nem jön új részvény, ami azt is jelenti egyben, hogy a CETOP kosara ilyen esetben például 25-nél kevesebb részvényt tartalmaz.

Új, kiegyensúlyozott CETOP kosár

Az új szabályok szerint felülvizsgált első CETOP indexkosár 2016. szeptember 19-én lépett életbe, és 23 részvényből áll.

• az új CETOP kosár sokkal kiegyensúlyozottabb (a koncentráció csökkenését jelezve az egyedi részvény súlyok szórása csökkent);
• a lengyel piac dominanciája számottevően mérséklődött (46,6%-ról 39,8%-ra);
• a legnagyobb egyedi papírok (Erste, OTP, Bank Pekao, PKO BP, PKN Orlen, PZU) súlya is szemmel láthatón csökkent;
• emellett négy román papír is CETOP-tag lett.

Az új bukaresti papírok bekerülése leginkább a varsói, kisebb mértékben a prágai részvénysúlyok "kárára" valósult meg. A magyar részvények ilyen tekintetben a mérleg nyelvét jelentették, összsúlyuk az indexben gyakorlatilag nem változott.

Hogyan alakul ki az új CETOP kosara a féléves felülvizsgálatakor?

Az indexkosár összetétele a féléves (márciusi és szeptemberi) felülvizsgálatok keretében dől el a Kézikönyv szabályai szerint. A be- és kikerülő papírokról a BÉT Index Bizottságának javaslatára a BÉT vezérigazgatója dönt.

A felülvizsgálat lépései a módosítást következően az alábbiak:

1. Első lépés: a CETOP országok részvényeit - immár román részvényeket is - tartalmazó rangsor felállítása forgalom és (közkézhányaddal korrigált) kapitalizáció alapján.
2. 25 tagú "előzetes" CETOP kosár és részvénysúlyok összeállítása a 7-es ország-korlát alkalmazása mellett, valamint az index stabilitásának szem előtt tartásával. (Előnyt élveznek a már bent lévő papírok.)
3. Erősebb degresszió alkalmazása a súlyokra (a 10% feletti rész 90%-ának, az 5-10% közötti rész felének a levágása).
4. 40%-os ország-korlát alkalmazása (újrasúlyozás, ami az ország-korlát alá eső országok részvényeinek megfelelő arányos csonkolását jelenti).
5. A 0,5%-nál kisebb súlyú, vagy egyéb szempontok miatt "nemkívánatos" (pl. túl alacsony közkézhányadú vagy forgalmú papír(ok) törlése.

A szeptemberi átalakítással a CETOP index kiegyensúlyozottabbá vált mind az országok, mind az egyes részvények tekintetében. A BÉT - az aktuális piaci igények tükrében - továbbra is vizsgál minden indexfejlesztési irányt, amely azt a célt szolgálja, hogy a CETOP index a vele szemben támasztott elvárásoknak megfeleljen; megbízhatóan tegyen eleget értékmérő funkciójának, és minél pontosabban kövesse a régiós piacok változásait, folyamatait.

Fejlődő román tőkepiac

Az elmúlt 5 évben a román tőkepiac jelentős változásokon ment keresztül, miközben nemzetközi megítélése is egyre pozitívabbá vált. A kormányzat is a román piac fejlesztése mellé állt:

• Csökkent az osztalékadó (2015-ben 16%-ról 5%-ra);
• 2015-ben módosult a 2011 óta hatályos vállalatirányítási törvény, mely az állami vállalatok esetében szabályozza az igazgatóságok és az operatív menedzsment kiválasztását, emellett széleskörű transzparencia előírásokat vezetett be.
• Három meghatározó állami vállalat tőzsdei bevezetésére került sor az elmúlt három évben (Nuclearelectrica, Romgaz, Electrica), és továbbiak listázása is várható.
• A privát szektor fejlesztésének élén elsősorban a Bukaresti Értéktőzsde, és a tőkepiac fejlesztése érdekében aktív népszerűsítő és lobbitevékenységet folytató Fondul Proprietara járt. Annak ellenére, hogy a román tőzsde likviditása és forgalma csökkenő trendet mutat az elmúlt két évben, a jelenlegi részvénypiaci kapitalizáció a budapestiével azonos nagyságrendű, és úgy tűnik, a román tőkepiac jó úton halad afelé, hogy a periferikus státuszból fejlődő piaci státuszba lépjen.

Szerző:

Staar Péter (Igazgató-helyettes, BÉT Kereskedési és Üzletfejlesztési Igazgatóság)